Mostanában kicsit kevesebb szó esik a SALT borairól a különböző felületeinken, de természetesen továbbra is fontos szerepet töltenek be az étterem életében. Még mindig rendszeresen kutatjuk az újdonságokat és ismét egy intenzív időszakon vagyunk túl. Az új menünk bemutatóját megelőző hetekben rengeteg kóstolón megfordultunk és gyűjtöttünk (íz)tapasztalatokat.
Van persze nekünk borosoknak így is egy nagy hátrányunk a konyhai csapattal vagy a dzsúszos lányainkkal szemben, ugyanis mi valójában nem alkotunk, nem végzünk kreatív munkát, hanem közvetítünk, ezért talán az érdeklődés is visszafogottabb az irányunkba.
Sommelierként és felszolgálóként történetmesélők vagyunk, akik más történeteit mesélik el, akik munkája mögött rengeteg kreativitás, filozófia és kemény munka áll.
A bor és a gasztronómia kulturális termék. Ahhoz, hogy a kultúrát terjesszük szükség van a magunk fajta történetmesélőkre. Mivel azokat a történeteket tudjuk legmeggyőzőbben átadni, amik minket is megérintenek ezért igyekszünk a hozzánk közel álló témákból válogatni. Ezért a SALTban amellett, hogy sok “kötelező elem” szerepel a borlapunkon, azok a borok vannak előtérben amik minket megérintenek. Vagy egy borász filozófiáján vagy egy izgalmas ízélményen keresztül. A borválasztékunk tehát szigorúan szubjektív. Ettől függetlenül kiforrott véleményünk van arról, hogy mit tekintünk jó bornak függetlenül attól, hogy natúr vagy konvencionális borokról van szó.
Azt gondolom, hogy az új borsorainkba ismét elég sok jó bor került jó történetekkel. Ilyen például a SALT történetének első Cseh bora Milan Nestarecnek köszönhetően. Dopamin néven futó tétele több évjáratból összeházasított zöldveltelíni,chardonnay és rizling, amit a pince vadiúj 3000 literes Stockinger hordójában érleltek, aminek köszönhetően a gyönyörű citrusosságot kellemes vaníliás krémesség öleli körbe. Szinte könyörgött azért, hogy a juhtúrós puliszkánk párja legyen…
Hazai borsorunkban kirajzolódni látszik, hogy melyik az a 3-4 pince, akiknek a borai évről évre stabilan hozzák azt a tisztaságot és kirobbanó természeti erőt amit keresünk az organikus borokban. Így némi kihagyás után ismét kóstolhattok borokat a fogásainkhoz a Szóló pincészettől, Bencze Istvántól vagy Tomcsányi Árpitól. Vannak azonban újak is. A móri Csetvei Kriszti borai az elmúlt években elkerülték a figyelmemet, annak ellenére, hogy ifjonc éveimben a korábbi munkahelyemen dolgoztam a boraival és nagyon kedveltem is őket. Most egy új Raw/Ka névre keresztelt sorozattal került ismét a látómezőnkbe. A borlapunk legifjabb tagja (2023-as) egy traminiből és szürkebarátból készült narancsbor, ami egy igazi nyári menühöz passzoló gyümölcsbomba a héjon érlelésnek köszönhetően visszafogott aromatikussággal.
Érdekesség, hogy a presztízs borsorunk esetében nem volt kimondott cél mégis úgy alakult, hogy a borok nagyrésze biodinamikus szemléletű borászat kezei közül került ki. Ilyen például a Német Wittman család 2018-as dűlőszelektált Kirchspiel rizlingje Westhofenből. A pincében ötvözik a hagyományos és modern technikákat azért, hogy a lehető legkomplexebb és legszebb borokat készítsék el. Abszolút nem okoznak csalódást.