„Ez a könyv a teremtett tárgyakról és a környezetről szól, vagyis mindenről”
(Bruce Sterling, 2005, borítószöveg)
Egy receptkönyv tervezése bonyolult alkotói művelet, a vizuális tér redukált, legfőbb része eredendően adott. Ott van az étel, a kerámia, a konyhai környezet – egy gazdag, gondosan megszerkesztett világ. Vajon hol van az a pont, ahol mégis megszülethet az önálló tekintet/kontextus/nézőpont?
Szilárddal és a Salt csapatával a közös munka 2023 tavaszán kezdődött. Terepmunkával, szatmári utazásokkal, beszélgetésekkel, etnográfiai és geológiai megfigyelésekkel. Anyagokat, tájakat, helyi történeteket, hanglejtéseket, apró jelenségeket gyűjtöttünk. „A választott út és módszer már csak természetében is megidézi Tóth Szilárd vidéket járó és népdalok helyett recepteket és konyhai technikákat gyűjtő attitűdjét. Salát Zalán Péter, Biró Dávid és Visnyai Zoltán épp ennek a gyűjtőnek a szemével figyelte a Salt konyhájának leleményeit annak érdekében, hogy munkájuk rezüméjét a könyvtárgy is magán viselhesse.”
A figyelmünk a háttérre terelődött – arra a felületre, amelynek konvencionális esetben „támogató-láthatatlannak” illő maradnia. A háttérre, amely egyszerűen csak megtartja a képet. A textíliákat is tartalmazó speciális asztalterítő-kollekció egyfajta autonóm vizuális atlasz a szatmári tájról, kultúráról, életmódról és konyháról.
A kísérletezés a műteremben folytatódott, a megfigyelések lassan képekké formálódtak. A konstruált absztrakciók a hétköznapi konyhákban is fellelhető anyagok minőségét reprodukálják. Porózus anyagok, gyúrható, kenhető masszák, habok, folyadékok, a tűz elemei kerültek a munkaasztalra terített textilekre; rétegek épültek egymásra. Szórás, törés, morzsolás, őrlés, préselés, porítás, ecsetelés, csepegtetés, elegyítés, égetés… A séfektől ellesett kézmozdulatokkal és az ő eszköztárukkal épített képkészítési folyamat sokszor inkább emlékeztetett egy konyhai műveletsorra, mint klasszikus fotográfiai munkára. Fotográfiai receptúraként definiáltuk ezeket a háttérképeket. Nem ábrázoljuk a tájat, hanem leképezzük annak logikáját. Így készült a Ground Level című fotóesszé. A képek ezernyi apró anyagjelenségből épülnek fel. Egyfajta materiális milflőrként is olvashatók. Fiktív tájak, csendéletek és tárgykompozíciók egyszerre. Apró részletekből képzett mikrokozmosz-galéria, amelyben a szatmári mese nem illusztrálódik, hanem összesűrűsödik. A föld szintjén.
–
Biró Dávid – Salát Zalán Péter
Ground Level
Kékfestő, 2025
Agyasleves, 2025
